Testvéri kapocs - 12. rész

Hinni valamiben jó dolog. Rájönni, megtanulni hinni egy másikban ami régen az áleted része volt még jobb. És az érzés, hogy az tanított meg újra hinni, aki életednek a legfontosabbja, felemelő érzés.
Tudni, hogy ő veled van, szeret és bármikor képes csak egy szavával visszarángatni az "élők" sorába nagyszerű érzés. Ő kibírja azt, amitől eddig mindenki csak menekült. Ő veled marad, MINDIG, és nem hagy el SOHA: Te mégis megijedsz, hogy elijeszted, pedig magadban és benne is biztos vagy.
SZERETLEK ÉS KÖSZÖNÖM? HOGY VAGY NEKEM! ALWAYS <3

Raina:

A kocsit beparkolom a garázsba. Nem akarom, hogy bárki kiszúrja. Hallom, hogy csörög a telefon a kocsiba. Beülök és felveszem a telefont.
- Szia Raina. Kate vagyok.
- Hol vagy? Már órák óta várok rád. – kicsit kiakadtam.
- Add ide. – ez…ez Chris hangja. Valami mozgás, és már Chris szól a telefonba.
- Raina. Cabot elrabolta Clarissát. – nem tudok megszólalni. Ez nem lehet. – Téged akar.
- Rendben. Odamegyek. Hívd Cabot-ot és mond meg neki, hogy cserét ajánlunk. Nem húzom ezt tovább. Elegem van. Elég ebből az egészből. Ha engem akar, akkor megkap. – nem várom meg Chris válaszát. Lecsapom a telefont és beindítom az autót. A kapitányságra hajtok. Elég messze vagyok a belvárostól, de padlógázzal megyek. Nagyjából fél óra múlva bekanyarodok a kapitányság parkolójába. Látom Cabot kocsiját. Már itt van. Kiszállok és bemegyek.
Beszállok a liftbe és a második emeletre megyek. A lift ajtaja kinyílik és én szembe találom magam Chris könnyes arcával.
- Hol van? – kérdezem ingerülten.
- A kihallgatóban. Bezárta magát és Clarissát. Mit akarsz tenni? – a kihallgató felé kezdek menni. Szörnyen ideges vagyok. – Ne csinálj hülyeséget!
- Cabot! Engedjen be. Én vagyok Raina. – dörömbölök a kihallgató ajtaján. Cabot kinyitja az ajtót és beránt.
- Örülök, hogy itt van. – a hangja gúnyos és kárörvendő.
- Engedje ki a lányt és akkor maradok is. – látom, hogy fontolóra veszi a dolgot. Megfogja Clarissa kezét és kinyitja az ajtót. Kiengedi a kislányt és visszajön hozzám. Látom, hogy Chris könnyes szemmel öleli a lányát. Felemeli a fejét és rám néz.
- Raina Hamill. Letartóztatom gyilkosság megalapozott gyanújával és kétrendbeli szökésért. Ez úgy 25 évnek néz ki az állami börtönben. – a kezemen kattan a bilincs és Cabot nem kíméli a csuklómat. Olyan szorosra húzza a béklyót a csuklómon, hogy az a húsomba váj. 

 

Chris:

Cabot elengedi Clarissát és ő máris a karjaimban landol. Felkapom, és olyan szorosan ölelem őt magamhoz, amilyen szorosan csak lehet. Egy férfikéz simít végig a kicsi hátán, és nem kell felnéznem ahhoz, hogy tudjam az apja az. Hála az égnek nincs semmi baja, kicsi még és nem tudja, hogy mennyire nagy a gond. Kicsi kezével szorítja nyakam. Figyelem, hogy az ügynök rákattintja a bilincset a húgom kezére. Nem mutatja ki, de tudom, hogy fáj neki. Annyira már ismerem. Szó nélkül adom Logan kezébe a lányunkat és Raina-hoz lépek. Megölelem, és a fülébe suttogok.
- Nagyon szeretlek, és köszönöm, amit tettél – nem tudom mit is mondhatnék neki – ki fogunk hozni. Megígérem.
- Tudom. Ti vagytok azok, akikért bármit megtennék, nincs mit köszönnöd. Én is szeretlek – amint kimondja Cabot ránt a kezén egyet és a lift felé indulnak. Erősen szorítom a számat, kezeimet ökölbe szorítom, hogy ne törjön ki rajtam a sírás. Cabot megnyomja a lifthívó gombját, és Kate abban a pillanatban mormogni kezd és megindul az ügynök felé.
- Hát persze – mormogja.
- Cabot Conrad Letartóztatom gyermekrablásért, bármi, amit mond felhasználható ön ellen a bíróságon. Jogában áll ügyvédet fogadni, ha erre nincs, módja az állam kirendel egy hivatalos védőt – Kate kiszedi Raina-t Cabot kezéből. A férfi arcára a döbbenet minden szikrája kiült. Kate kihasználta az alkalmat és most ő kattintotta a bilincset a férfira csuklójára. Valószínűleg ugyanolyan szorosan, mint az Raina csuklójára tette. Mindannyian meglepődve állunk a kapitányságon.
- Esposito vidd Cabot különleges ügynököt az egyik zárkánkba – mondja Kate és most Raina-hoz fordul – Cabot hivatalosan is körözést adatott ki rád, így téged is be kell, hogy zárjunk, de itt és nem máshol és a jó hír az, hogy ezzel a bakijával elősegítette, hogy téged kihúzzunk a csávából. Ne haragudj – mondta és elvezette egy másik zárkába.
- Tényleg ki tudjuk hozni Raina-t? – kérdezem, miközben már át is veszem a lányomat. Csendesen játszik a hajammal, még én a többiekkel beszélgetek.
- Igen, így Cabot hitelessége megrendült. A vallomásotokkal és az én vallomásommal még a videofelvétel nélkül is ki tudjuk hozni Raina-t – magyarázza Logan.
- Hála az égnek – sóhajtok egy nagyot.
- Aja – szakít ki Clarissa hangja.
- Igen csillagom? – simítom ki a haját az arcából.
- Szee – öleli meg a nyakam. Könnyek futnak a szemembe.
- Szólnunk kell a gondozóknak, hogy meg van – szólal meg Kate és látom, nehéz megtennie ezt a lépést.
- nem maradhatna még egy kicsit? – nézek reménykedve a nővéremre.
- Talán egy órát még itt tarthatom – sóhajt és elmegy telefonálni.
- Ki fogjuk hozni – néz rám Logan. Fogalmam sincs, mi ez a többes szám. Kezét a hátamra teszi és közben Clarissa nyakát csiklandozza.
Az irodámba sétálunk, csak mi hárman. A kis tökmagomat az asztalra ültetem.
- Ne haragudj. Igazságtalan voltam. Nem kellett volna szó nélkül lelépnem. Akkor tudtam volna rá vigyázni és rád is. Most nem kéne ezeken keresztül mennetek.
- A múlton már nem érdemes rágódni. Felesleges azon gondolkodni, mi lett volna ha…
Az elkövetkező egy órában végig az irodámban játszottunk a lányunkkal. Senki nem zavart meg minket… Ez az egy óra csak a mienk volt, azonban megjött egy gondozó, adtunk egy puszit a lányunknak és elvitte tőlünk. A szívem szakadt ki a helyéről. Hányszor kell még ezt átélnem? Kit vesz még el tőlem a sors. Logan, a lányom, most Raina. Nem tudom mit bírok még. Pár percig még dermedten állok, aztán a zárkák felé veszem az irányt. Kate ott áll és valamit beszélgetnek. Mire odaérek már elhallgatnak. Raina kezén még mindig ott a bilincs, holott már legalább egy órája behozták ide.
- Miért nem vetetted még le róla a bilincset? – esek neki kicsit erélyesebben a nővéremnek.
- Mit érdekel. Nem mindegy mikor visszaküldtél Cabot karmai közé? – döbbenten állok. Mi ez? Az előbb még nem volt ilyen. Csak állok és nézem, hogy Kate leveszi róla a bilincset. A húsába teljesen belevágott. Finoman elkapom a rácsokon keresztül a kezeit.
- Ezt be kell kötni – halkan szólok – elfertőződhet.
- Nem kell anyáskodnod felettem – jelenti ki hidegen és elrántja a kezeit.
- Hozok elsősegély dobozt – menti ki magát Kate és már el is tűnik.
- Elmondanád, mi bajod van? – már én sem vagyok higgadt.
- Visszaküldtél ide! – mutat körbe.
- A francba Raina Hamill! Gondolkoztál már te egy kicsit az én fejemmel? Ha nem lettem volna egy könyörtelen kurva, akkor a húgomnak nem kellett volna ölnie és akkor most nem lenne börtönben és a lányomat sem kellett volna egy hülye otthonba adnom. Az egyetlen férfi, akit szerettél még élne. Tudod milyen ezzel a tudattal élni? – mire a végére értem már szinte ordítottam. Elhallgatott.
- Szólj, ha engeded, hogy aggódjam érted – jegyzem meg már normális hangsúlyban és kifelé indulok.