Újra csak köszönni tudom a közös munkát Raina :D
Reggel a mennyei kávé illatára ébredek. Egy halvány mosoly
csúszik az arcomra. A szemem csukva van, és magam mellett kezdek tapogatni.
Nagy meglepetésemre, életem szerelme mellettem feküdt. Amint a csupasz
mellkasát kezdtem tapogatni, sikeresen fel is ébresztettem, pedig nem állt
szándékomban. Közelebb húzott magához, és megcsókolt. Mind a ketten kiszálltunk
az ágyból, én felkaptam Rick egyik pólóját, ő pedig a köntösébe bújt bele. Majd
lefelé mentünk a lépcsőn. Az illat, amire felébredtem, a konyhából jött.
Megláttam, ahogy Alexis serénykedik a konyhában.
- Jó reggelt. – köszönt Rick a lányának, és átölelte. – Mikor jöttél meg?
- Úgy fél tizenkettő felé. – mondta Alexis, és Rick-el gyorsan összenéztünk, és szerintem az ő agyán is ugyanaz futott végig, mint az enyémen. Akkor még javában „békültünk.” Leültünk az asztalhoz, és megettük a finom reggelit, és Rick megitta a kávét.
- Kate te nem kérsz kávét? – kérdezte Alexis, és nem tudtam, hogy mit válaszoljak, ezért valami gyors hülyeséggel hárítottam.
- Öm nem vagyok szomjas köszi. – azzal gyorsan felpattantam az asztaltól, adtam egy csókot Rick-nek, és elmentem öltözni. Pár perc múlva már kész is voltam, és addigra Rick is összekapta magát. Beültünk az autóba és a kapitányságra mentünk. Mikor beértünk, rögtön a táblánk elé álltunk, és előröl átvettük, hogy mit tudunk. Kezembe vettem az aktát, és újra az adatokat kezdem nézegetni.
A 12-es kapitányság előtt leparkol egy taxi. Egy fiatal lány száll ki az autóból. 22 éves, és a neve Olivia. A lány az ajtókilincsért nyúl, de a keze nagyon remeg. Pénzre van szüksége, és az utolsó mentsvárhoz fordul. Ez az utolsó lehetősége, bár nem nagyon hiszi, hogy akit keres, az segít majd neki. A lány bebotorkált az ajtón, és a portáshoz fordult.
- Jó napot. – köszön a lány. A portás látja, hogy a lány rosszul van. Oda sétál hozzá, és megkérdezi, hogy mit tehet érte, de a lány visszautasítja a kedvességet, és csak arra kíváncsi, hogy hányadik emeleten találja a gyilkossági osztályt. A portás a második emeletre irányította a fiatal lányt. Olivia beszállt a liftbe, és megnyomta a 2-es gombot. Kinyílt a lift ajtaja, és a lány lába megbicsaklott, és megszédült, amint kilépett a liftből. Szerencsére egy járőr még éppen időben kapta el a lányt, és így nem esett a földre.
- Jól van kisasszony? – kérdezte a járőr egy ijedt tekintet kíséretében.
- Igen jól. Szólna, kérem Richard Castle-nek? – kérte Olivia, és megpróbált megállni a saját lábán. A járőr csak bólintott, és már el is szaladt.
- Jó reggelt. – köszönt Rick a lányának, és átölelte. – Mikor jöttél meg?
- Úgy fél tizenkettő felé. – mondta Alexis, és Rick-el gyorsan összenéztünk, és szerintem az ő agyán is ugyanaz futott végig, mint az enyémen. Akkor még javában „békültünk.” Leültünk az asztalhoz, és megettük a finom reggelit, és Rick megitta a kávét.
- Kate te nem kérsz kávét? – kérdezte Alexis, és nem tudtam, hogy mit válaszoljak, ezért valami gyors hülyeséggel hárítottam.
- Öm nem vagyok szomjas köszi. – azzal gyorsan felpattantam az asztaltól, adtam egy csókot Rick-nek, és elmentem öltözni. Pár perc múlva már kész is voltam, és addigra Rick is összekapta magát. Beültünk az autóba és a kapitányságra mentünk. Mikor beértünk, rögtön a táblánk elé álltunk, és előröl átvettük, hogy mit tudunk. Kezembe vettem az aktát, és újra az adatokat kezdem nézegetni.
A 12-es kapitányság előtt leparkol egy taxi. Egy fiatal lány száll ki az autóból. 22 éves, és a neve Olivia. A lány az ajtókilincsért nyúl, de a keze nagyon remeg. Pénzre van szüksége, és az utolsó mentsvárhoz fordul. Ez az utolsó lehetősége, bár nem nagyon hiszi, hogy akit keres, az segít majd neki. A lány bebotorkált az ajtón, és a portáshoz fordult.
- Jó napot. – köszön a lány. A portás látja, hogy a lány rosszul van. Oda sétál hozzá, és megkérdezi, hogy mit tehet érte, de a lány visszautasítja a kedvességet, és csak arra kíváncsi, hogy hányadik emeleten találja a gyilkossági osztályt. A portás a második emeletre irányította a fiatal lányt. Olivia beszállt a liftbe, és megnyomta a 2-es gombot. Kinyílt a lift ajtaja, és a lány lába megbicsaklott, és megszédült, amint kilépett a liftből. Szerencsére egy járőr még éppen időben kapta el a lányt, és így nem esett a földre.
- Jól van kisasszony? – kérdezte a járőr egy ijedt tekintet kíséretében.
- Igen jól. Szólna, kérem Richard Castle-nek? – kérte Olivia, és megpróbált megállni a saját lábán. A járőr csak bólintott, és már el is szaladt.
Már megint érzem, hogy néz, és nagyon zavar, így nem tudok a
papírokra koncentrálni, pedig ez az ügy fontos.
- Most mit nézel? Mi lenne, ha nem néznél? Így nem tudok dolgozni – nézek rá nagy szemekkel.
- Imádlak nézni titeket – jegyzi meg és nekem nagyra nyílnak a szemeim.
- Castle – szólok rá kicsit hangosabban, aztán mikor észreveszem, hogy mindenki minket néz, halkítok magamon. – Ezt már megbeszéltük.
- Tudom, de olyan jó a tudat, hogy…
Elharapja a mondat végét, mert csúnyán nézek rá. Ez még mindig beválik. Remélem évekkel később is be fog válni. Jézusom. Még fel sem tűnt, hogy hosszú időre tervezek vele. Egy járőr jön oda hozzánk.
- Mr.Castle! – szólalt meg a járőr. – Önt keresi egy fiatal hölgy, aki nincs valami jó állapotban. Rick körültekint, hogy vajon meglátja-e a váratlan látogatót.
- Hogy az a… - hagyta el a hirtelen mondat a férfi száját.,
Egy pillanat alatt körülnéz és már fel is pattan. Egy fiatal lány, szakadt ruhában és csak rá kell, hogy nézzek, látom, valami nem stimmel vele és az egész helyzettel. Annyira ismerős az a lány, de honnan? Biztos, hogy nem találkoztunk még, de akkor most mi van.
Rick dühösen végigszáguldott a folyosón, és megállt a lány előtt.
- Mit keresel itt? – jön a hirtelen kérdés.
- Pénzre van szükségem. Beteg vagyok, és gyógyszerre kell. – a lány bizonygatja a dolgot, de nem betegnek, hanem drogosnak néz ki, aki éppen az elvonási tünetektől szenved. Olivia tudta, hogy Rick nem fog hinni neki. Úgy gondolta, hogy a férfi helyében ő sem hinne saját magának.
- Áh igen? És mi a gyógyszered neve? Heroin, vagy talán Kokain? Nem adok neked pénzt. Nem értem miért jöttél ide. – a szavai, szinte éket vernek a lány szívébe. Olivia arcán végigfut egy gyönge könnycsepp.
- Szükségem van a pénzre. Már nem drogozom, kérlek, ez egyre rosszabb lesz. – a lány látja, hogy a könyörgés nem igazán hat. Mikor észreveszi, hogy a tekintete még mindig nemet mond, akkor elszakad a cérna.
- Utállak, érted? Gyűlöllek. – ordít, ahogy a torkán kifér. – Remélem, meghalok, és a te lelkeden szárad majd, minden. – a lány gyorsan hátat fordít, és a lépcső felé rohan.
. Leszaladt a lépcsőn, és kirohan az épületből. Megpróbál leinteni egy taxit, de egy ilyen kinézetű lányt ki venne fel? A ruhái szakadtak, az arca koszos, és mezítláb van. Az összkép egy szakadt csöves kinézetét mutatja. Oliviának, mindenre van megfelelő magyarázata, csak nincs kinek elmondania. Gyalog indul haza. Útközben, még megpróbál leinteni egy- két taxit, de hiába. Már csak egy saroknyira van a lakásától. Gyorsabbra veszi a lépteit, hiszen nem szeretne az út közepén elájulni. A kezei egyre jobban remegnek, és a légvétel is egyre nehezebbnek bizonyul. A lány eléri a lakását, és a lépcsőn megy felfelé. Szerencse, hogy a második emeleten lakik, és nem a tizediken. Remegő kezeivel, nagy nehezen előkaparja a kulcsokat, és bemegy a lakásba…
Látom rajta, hogy bűntudata van, amiért kiabált vele.
- Tudod, hol lakik? – kérdezem, de ő csak bólint, megfogom a kezét és felhúzom, hogy induljunk. A lakáshoz érve, be kellett törnünk az ajtót, mert zárva volt. A lány ott feküdt az ágyon félig eszméletlenül.
Az idegenek bejönnek. A nevét kiabálják, de a lány éppen, hogy eszméleténél van. Megpillantja az érkezők arcát.
- Rick. – a hang hihetetlen erőtlen volt. Olivia nem is biztos benne, hogy meghallották.
- Olivia. – a férfi a lány nevét kiálltja, és leguggol mellé. A fejét kezdi simogatni. – Itt vagyok kicsim nem lesz semmi baj. - Rick, Kate-re néz, és a nő tudja mit tegyen.
Gyorsan hívom a mentőket és bejelentem a diszpécsernek, hogy rendőr vagyok, hátha jobban sietnek.
Fogom Rick kezét és ő nagyon szorítja, de azért bírom. Figyeljük, ahogy az orvos megnézi a lányt, akit ő Oliviának hívott, mondott pát orvosi szót és már el is ment vele a mentő. Látom, hogy valami nagy áll a háttérben, a kezem véletlenül a hasamra csúszik, és elgondolkodok azon, mi az amit Rick nem mond el. Beülünk az autóba, és a mentő után megyünk. A korház parkolójában leállítom az autót, és beszélni próbálok Rick-el, de mielőtt megszólalhatnék, ő már ki is pattant a kocsiból, és a lány után ment. Én is lassan kiszállok, és bezárom az autómat. Befelé sétálok. Végig sétálok a folyosón, és megpillantom szerelmemet.
- Rick! Mi folyik itt? – kérdezem tőle, de ekkor lép ki egy orvos az egyik szobából.
- Jó napot. Maguk Olivia Cavanaugh hozzátartozói? – válaszolni akarok, hogy nem, de Rick megelőz.
- Igen, én vagyok. – a keze megtalálja az enyémet. Viszonzom a dolgot, bár nem nagyon értem, hogy mi folyik itt. Az orvos a kezével az irodája felé int, és mi szó nélkül követjük. Belépünk az irodába, és leülünk egy-egy székre. Látom Rick-en, hogy nagyon ideges. Egyre jobban szorítja a kezemet.
- Önök a lány családja? –kérdezi az orvos.
- Nem! – Igen! – ránézek Castle-re, és most nyugtázom magamnak, hogy már teljesen összezavarodtam. Észreveszem, hogy az orvos is valami hasonlót érezhet.
- A lány nagyon beteg. Egyenlőre, az állapota stabil, de bármikor összeomolhat. Folyamatos megfigyelés alatt kell tartanunk.
- Mi…Mi baja van? – kérdezi Rick bizonytalanul. Már nincs meggyőződve arraó, hogy a lány drogos.
- Most mit nézel? Mi lenne, ha nem néznél? Így nem tudok dolgozni – nézek rá nagy szemekkel.
- Imádlak nézni titeket – jegyzi meg és nekem nagyra nyílnak a szemeim.
- Castle – szólok rá kicsit hangosabban, aztán mikor észreveszem, hogy mindenki minket néz, halkítok magamon. – Ezt már megbeszéltük.
- Tudom, de olyan jó a tudat, hogy…
Elharapja a mondat végét, mert csúnyán nézek rá. Ez még mindig beválik. Remélem évekkel később is be fog válni. Jézusom. Még fel sem tűnt, hogy hosszú időre tervezek vele. Egy járőr jön oda hozzánk.
- Mr.Castle! – szólalt meg a járőr. – Önt keresi egy fiatal hölgy, aki nincs valami jó állapotban. Rick körültekint, hogy vajon meglátja-e a váratlan látogatót.
- Hogy az a… - hagyta el a hirtelen mondat a férfi száját.,
Egy pillanat alatt körülnéz és már fel is pattan. Egy fiatal lány, szakadt ruhában és csak rá kell, hogy nézzek, látom, valami nem stimmel vele és az egész helyzettel. Annyira ismerős az a lány, de honnan? Biztos, hogy nem találkoztunk még, de akkor most mi van.
Rick dühösen végigszáguldott a folyosón, és megállt a lány előtt.
- Mit keresel itt? – jön a hirtelen kérdés.
- Pénzre van szükségem. Beteg vagyok, és gyógyszerre kell. – a lány bizonygatja a dolgot, de nem betegnek, hanem drogosnak néz ki, aki éppen az elvonási tünetektől szenved. Olivia tudta, hogy Rick nem fog hinni neki. Úgy gondolta, hogy a férfi helyében ő sem hinne saját magának.
- Áh igen? És mi a gyógyszered neve? Heroin, vagy talán Kokain? Nem adok neked pénzt. Nem értem miért jöttél ide. – a szavai, szinte éket vernek a lány szívébe. Olivia arcán végigfut egy gyönge könnycsepp.
- Szükségem van a pénzre. Már nem drogozom, kérlek, ez egyre rosszabb lesz. – a lány látja, hogy a könyörgés nem igazán hat. Mikor észreveszi, hogy a tekintete még mindig nemet mond, akkor elszakad a cérna.
- Utállak, érted? Gyűlöllek. – ordít, ahogy a torkán kifér. – Remélem, meghalok, és a te lelkeden szárad majd, minden. – a lány gyorsan hátat fordít, és a lépcső felé rohan.
. Leszaladt a lépcsőn, és kirohan az épületből. Megpróbál leinteni egy taxit, de egy ilyen kinézetű lányt ki venne fel? A ruhái szakadtak, az arca koszos, és mezítláb van. Az összkép egy szakadt csöves kinézetét mutatja. Oliviának, mindenre van megfelelő magyarázata, csak nincs kinek elmondania. Gyalog indul haza. Útközben, még megpróbál leinteni egy- két taxit, de hiába. Már csak egy saroknyira van a lakásától. Gyorsabbra veszi a lépteit, hiszen nem szeretne az út közepén elájulni. A kezei egyre jobban remegnek, és a légvétel is egyre nehezebbnek bizonyul. A lány eléri a lakását, és a lépcsőn megy felfelé. Szerencse, hogy a második emeleten lakik, és nem a tizediken. Remegő kezeivel, nagy nehezen előkaparja a kulcsokat, és bemegy a lakásba…
Látom rajta, hogy bűntudata van, amiért kiabált vele.
- Tudod, hol lakik? – kérdezem, de ő csak bólint, megfogom a kezét és felhúzom, hogy induljunk. A lakáshoz érve, be kellett törnünk az ajtót, mert zárva volt. A lány ott feküdt az ágyon félig eszméletlenül.
Az idegenek bejönnek. A nevét kiabálják, de a lány éppen, hogy eszméleténél van. Megpillantja az érkezők arcát.
- Rick. – a hang hihetetlen erőtlen volt. Olivia nem is biztos benne, hogy meghallották.
- Olivia. – a férfi a lány nevét kiálltja, és leguggol mellé. A fejét kezdi simogatni. – Itt vagyok kicsim nem lesz semmi baj. - Rick, Kate-re néz, és a nő tudja mit tegyen.
Gyorsan hívom a mentőket és bejelentem a diszpécsernek, hogy rendőr vagyok, hátha jobban sietnek.
Fogom Rick kezét és ő nagyon szorítja, de azért bírom. Figyeljük, ahogy az orvos megnézi a lányt, akit ő Oliviának hívott, mondott pát orvosi szót és már el is ment vele a mentő. Látom, hogy valami nagy áll a háttérben, a kezem véletlenül a hasamra csúszik, és elgondolkodok azon, mi az amit Rick nem mond el. Beülünk az autóba, és a mentő után megyünk. A korház parkolójában leállítom az autót, és beszélni próbálok Rick-el, de mielőtt megszólalhatnék, ő már ki is pattant a kocsiból, és a lány után ment. Én is lassan kiszállok, és bezárom az autómat. Befelé sétálok. Végig sétálok a folyosón, és megpillantom szerelmemet.
- Rick! Mi folyik itt? – kérdezem tőle, de ekkor lép ki egy orvos az egyik szobából.
- Jó napot. Maguk Olivia Cavanaugh hozzátartozói? – válaszolni akarok, hogy nem, de Rick megelőz.
- Igen, én vagyok. – a keze megtalálja az enyémet. Viszonzom a dolgot, bár nem nagyon értem, hogy mi folyik itt. Az orvos a kezével az irodája felé int, és mi szó nélkül követjük. Belépünk az irodába, és leülünk egy-egy székre. Látom Rick-en, hogy nagyon ideges. Egyre jobban szorítja a kezemet.
- Önök a lány családja? –kérdezi az orvos.
- Nem! – Igen! – ránézek Castle-re, és most nyugtázom magamnak, hogy már teljesen összezavarodtam. Észreveszem, hogy az orvos is valami hasonlót érezhet.
- A lány nagyon beteg. Egyenlőre, az állapota stabil, de bármikor összeomolhat. Folyamatos megfigyelés alatt kell tartanunk.
- Mi…Mi baja van? – kérdezi Rick bizonytalanul. Már nincs meggyőződve arraó, hogy a lány drogos.
Olivia Cavanugh
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése