2012. május 27., vasárnap

Angel - 1. rész




Kate túl volt már egy hosszú, fárasztó napon. Végre lezárták az ügyet, amin napokon keresztül dolgoztak. Munkaidő végén Rick a barátnőjével sétált el. Beckettnek rosszul esett látni, hogy a nő úgy öleli át a férfit mind ahogy ő is szeretné. Gondolataiba mélyedve autózott, amikor hírtelen a fékre taposott és még idejében sikerült megállnia. Közvetlenül autója előtt egy aprócska kislány állt. Kate kiugrott a kocsiból és a kislányhoz futott. Mikor odaért és leguggolt elé látta, hogy csupa vér, kezében, pedig egy fejetlen rongybabát szorongatott. Annak ellenére, hogy véres volt, Kate nem látott rajta sérülést.

-        Hol vannak a szüleid? Elmondod nekem mi történt veled? – kérdezte ijedten. A kicsi nem válaszolt csak pár csepp könny csordult le maszatos arcán és megfogta a nő kezét. Kate körülnézett de a közelben sehol sem látott balesetre, vagy bármi más bűntettre utaló jelet.

-        Gyere, megmutatlak egy doktor bácsinak – indult volna, de a kicsi egy tapodtat sem mozdult csak nézett a nőre.

-        Megvédelek, megígérem. Bízol bennem? – kérdésére csak egy bólintást kapott és bátortalanul indult el a nő mellett.

Ő a kocsiba ültette a kislányt, és a kórházba vitte. A kicsivel egész addig semmi baj nem volt, amíg a doki be nem vitte a vizsgálóba. Onnantól kezdve keserves sírásban tört ki. Beckett csak addig jutott a telefonálásban, hogy épp csak értesítette Montgomery kapitányt, hogy jöjjön a kórházba, de közben hallotta a kicsi keserves sírását és bement hozzá. A sírás abbamaradt és onnantól kezdve csendben tűrte a vizsgálatot és, hogy egy nővér megfürdette, és rácsos ágyba fektette. Miután Kate leült az ágy mellé, kopogás hallatszott és a főnöke lépett be.

- Mindjárt jövök, nem megyek messzire – mondta gyengéden a már majdnem alvó gyereknek és a szoba elé mentek a kapitánnyal.

- KI ez a gyerek Beckett? – kérdezte Montgomery.

- Egyszer csak ott volt az autóm előtt, idejében megálltam nem lett semmi baja viszont tiszta vér volt.

- Hogy hívják és mitől volt véres?

- Nem tudom hogy ki ő, nem hajlandó megszólalni. Az orvos szerint valami nagy traumán lehet túl, azért nem beszél – mire ezt végigmondta odabentről ismét sírást lehetett hallani. Beckett és Montgomery bementek a szobába és szívszorító látvány fogadta őket. A kislány könnytől maszatos arccal sírva ült az ágyon két kezecskéjét Kate felé nyújtotta. Nem tudta mit tegyen, ez a csöppség olyan érzéseket keltett benne, amiket már egy mélypont idején sikeresen megelőzött. Odament, leült az ágyra és átölelte.

- Maradjon vele, csak magát ismeri, és úgy látom, ragaszkodik is. Értesítem Ryant és Espositot, kiderítjük ki ő – mutatott a pici lányra, egy gyors mozdulattal lefényképezte telefonjával és már el is ment. Az autóban felhívta a két nyomozót, hogy azonnali munka van, ő is nemsokára az irodában lesz. Kate miután betakarta a már alvó kislányt, leült az ágy melletti fotelba. Figyelte, ahogy alszik és lassan ő is átlépett álomországba.

A fiúk egész éjjel dolgoztak, de semmit sem tudtak kideríteni.

- Jó reggelt! – köszönt vidáman Castle ahogy betoppant az irodába, de ahogy meglátta a fáradt fejeket, elgondolkodott.

- Mi az, ti újabban hajnalban jártok dolgozni? És hol van Beckett? – nézett körül.

- Egész éjjel dolgoztunk. Beckett majdnem elütött egy kislányt, aki tiszta vér volt, de nem volt rajta sérülés és nem is beszél. Ergo, valahol bűntény történt – hadarta egy szuszra Ryan fáradtan.

- Egész éjjel kerestük hogy ki ő, de nem derült ki semmi. Beckett vele van a kórházban, mert ő az egyetlen, akiben bízik – mutatott a táblán lógó képre Esposito.

Rick a képre nézett és elgondolkodott. Első ránézésre olyannak tűnt, mint Kate, de aztán megrázta a fejét és visszafordult a fiúk felé.

-        Média?

-        A reggeli híradóban lement az adás.

Castle fogta magát, sarkon fordult és kiment.

-        Szerinted hova megy?

-        Gőzöm sincs Ryan, inkább dolgozzunk tovább.

Az író óvatosan nyitott be a szobába és elmerengve nézte a szeretett nőt, ahogy a fotelben kabátjával betakarózva aludt. Tőle nem messze egy rácsos ágyon egy barna hajú kislány aludt. ˝Mint egy angyalka˝ gondolta és óvatosan kinyitotta az ajtót és elment, de nemsokára visszatért egy kávéval és egy rózsaszín macival. Leült egy székre Kate mellett és nézte, ahogy alszik. A nő az érzésre, hogy valaki nézi ébredezni kezdett. Először észre se vette a férfit, csak mikor egy kávét nyomott az orra alá.

-        Szia mit keresel itt?

-        A fiúk mondták hogy mi történt. Gondoltam jól fog esni egy kávé. Tényleg nem beszél?

-        Kösz, nem sajnos és rajtam kívül egyelőre nem tűr meg senkit.

A kislány ébredezni kezdett. Kate felállt, leeresztett az ágy oldalát és odaült mellé. Ahogy Rick is felállt a kislánynak máris sírásra görbült a szája. Beckett az ölébe ültette a kicsit és úgy beszélt hozzá.

- Semmi baj, ő egy barátom. Bízhatsz benne.

- Nézd, hoztam neked valamit – nyújtotta a férfi a plüsst a kicsi felé. Ő elfogadta az ajándékot, de nem szólt semmit, csak nézett rá. Az orvos lépett a szobába kezében egy kupac ruhával.

- Jó reggelt! A lánynak semmi baja az ijedségen kívül. Elmehetnek, hoztam pár ruhát, ami körülbelül jó neki. Itt a zárójelentés és egy pszichológus címe.

- Köszönjük, viszlát!

- Viszontlátásra!

Kate megfogta az egyik ruhácskát, de félúton megállt a megállt a mozdulatban. Sosem öltöztetett még gyereket és elbizonytalanodott. Segítségkérően nézett a tőle nem messze álló férfire. Rick segített neki felöltöztetni a kicsit majd a kapitányság felé vették az irányt. Kate valamivel lassabban vezetett, mint Castle ezért később ért a kapitányságra. A nő kivette a kicsit a kocsiból majd kézen fogva besétáltak az épületbe. Montgomery kapitány az irodája ajtajából nézte, hogy az író milyen átszellemülten nézi Beckettet ahogy a kislánnyal, sétál befele.

-        Milyen bájos – szólalt meg Rick.

-        Fogd be Castle.

-        Ugyan már, hogy beszélsz a gyerek előtt Beckett.

-        Egész eddig semmit sem mondott, nem hiszen hogy rögtön azt fogja ismételni amit mondok. Esposito megtudtatok valamit?

-        Sajnos semmit. Nem jelentettek be az elmúlt 24 órában semmit. Lefutattuk a fényképét az adatbázisban is, de semmi. A reggeli hírekben is benn volt de semmi.

-        Kerüljön be a déli és az esti hírekbe és futassa le a labor a DNS-ét.
Kate levitte a kislányt a laborba, ahol levették a DNS-t, és már futatták is a rendszerbe, de még így is pár napot kellett várniuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése