2012. május 31., csütörtök

Fájdalmas búcsú - 4. rész


-        Lanie, haza akarok menni – hisztizett a kórteremben Kate.

-        Kate három hétig voltál kómában.

-        De már egy hete felébredtem és haza akarok menni. És dolgozni akarok menni. Már semmim nem fáj, maximum a hátam a sok fekvéstől.

-        Beszélek az orvossal – Mondta és Lanie kiment a szobából. Kate még mindig nem mondta el hogy pár napja látta az udvaron azt a férfit, akit az álmaiban látott. DE újra csak ugyan azokat a képeket álmodta és újra csak azokat az érzéseket érezte. Kis idő múlva az orvosa lépett a szobába a papírjaival és hogy hazaengedi. Azonnal nekilátott pakolni és öltözni. Nagyon örült annak, hogy hazamehetett. De a kocsiban még valami eszébe jutott.

-        Lanie, te mindnet tudsz a balesetről igaz? – kérdezte komolyan.

-        Hát persze, de mi az kislány, eszedbe jutott valami? – ijedt meg egy pillanatra a nő, de nagyon gyorsan rendezte arcvonásait nehogy barátnője észrevegyen valamit.

-        Nem semmi nem jutott eszembe, csak azt nem értem, hogy minek vittek le délelőtt a nőgyógyászatra megvizsgálni?

-        Kate a hasad nagy ütést kapott, odabent sok minden zúzódott. Ellenőrizni kellett, hogy most már minden rendben van-e - úgy tűnt, Kate elhitte, amit mondott, pedig csak részben volt igaz, amit mondott.

Utána már nem beszéltek róla többet. A lakásba lépve Kate furcsán érezte magát, tudta, hogy valami hiányzik. Nemcsak a házból, az egész életéből. Nem törődött vele sokat, inkább pihenni akart végre otthon. Lanie már haza ment, ő kimosta a ruháit és egy doboz jégkrémmel, amit a hűtőben talált a tv előtt ült. Arra gondolt, másnap már bemegy dolgozni, utálta a semmit tevést. Miközben egy filmet nézett, újra egy kép villant meg, pontosabban egy felirat: Old Hunt. Nem értette mi az vagy, hogy mihez kapcsolódik. Gondolta, ha holnap bemegy dolgozni, utánanéz. Az órára nézett és meglepődve vette észre, hogy már este van. A maradék fagyit a frigóba tette, elment zuhanyozni, aztán végre a saját ágyában hajthatta álomra a fejét. Aznap éjjel nem tértek vissza a képek és ezt másnap reggel furcsállta is. Felöltözött, és az a kapitányságra indult. Ahogy kilépett a liftből az asztala felé vette az irányt, de megtorpant egy pillanatra és csak nézett. Valami furcsa volt, egész pontosan valamit hiányolt. Egyre jobban biztos volt benne, hogy Lanie valamit titkol, különben miért is lenne állandó hiányérzete?

-        Munkára készen Beckett? – jelent meg Ryan.

-        Jó újra itt látni téged – sétált oda Esposito is.

-        Kösz fiúk – mosolyodott el, majd vaslady irodája felé vette az irányt.

Jó ideig bent volt Espo és Ryan arra számítottak Kate nem kapja vissza a fegyverét. Gates egyszer már eljátszotta vele. Vagy 20 percig volt bent, aztán a fegyverével és a jelvényével a kezében lépett ki onnét. Mivel éppen nincs ügyük, így az asztalához sétált. Furcsának találta, hogy egy akta sem volt ott, de aztán arra gondolt, hogy egy hónapig nem dolgozott, talán a fiúk már elrakodták az ott lévő aktákat. Eszébe jutott a tegnap esti felirat. Felment a netre, beírta a keresőbe és már kis is dobott vagy 100 találatot. Az elsőt meg is nyitotta és nagy érdeklődéssel olvasni kezdte.

˝Az Old Hunt újgazdát kapott és nem más, mint a sikeres krimi író vette meg, Richard Castle. Az író sokszor van ott barátai társaságában, szóval hajrá rajongók˝

Lejjebb görgetett az oldalon és egy újabb bejegyzést talált.

˝Megbízható emberek szerint, Richard Castle újabban egyedül jár az Old Huntba. Vajon mi történt vele? Tudjuk, hogy már legalább fél éve egy párt alkot múzsájával, Kate Beckett gyilkossági nyomozóval, de újabban nem látni őket együtt. Vajon szakítottak?˝

Kate elsápadt a mondatok láttán, megnyitotta az ott lévő képet és újra meglepődött. Ő és a férfi ölelkeztek a képen és nevettek.

-        Istenem, mégis csak ismerem, Lanie hazudott – felállt, hogy azonnal megkeresi barátnőjét, de abban a pillanatban megmerevedett, szinte az egész teste. Emlékek törtek rá. Az elmúlt fél évről és mindenről, ami a férfival kapcsolatos. Boldog pillanatok, szenvedélyes éjszakák együtt felderített gyilkosságok. Szinte minden. A képek olyan gyorsan pörögtek Kate elméjében, hogy szinte már fájt. Szédülni kezdett, a fejéhez kapott és elsötétült előtte minden.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése