Az idő telt, az esküvőt nyár elejére tervezték és addig már
csak egy hónap volt hátra. Azt már tudták, hogy hol lesz az esküvő. Természetesen
Hampontban, úgy gondolták, csodálatos lenne a tengerparton. Már megvolt a menü
és hogy kik fogják lebonyolítani az esküvő azon részét, és szerencséjükre
pincéreket is visznek magukkal így azt már nekik nem kell. Azonban még így is
sok az elintéznivaló. Kate nagyot fújtatott az asztalánál, és a mellette lévő
üres székre nézett. Akkorát sikerült sóhajtania, hogy még Esposito is felnézett.
-
Mi az Kate? És a vőlegényedet merre hagytad?
˝Vőlegényed˝ erre a szóra még mindig mosolyognia kellett. Egyszerűen
boldog volt. Már elszállt a bizonytalansága. Már csak arra várt, hogy Mrs. Castlenek
szólítsák, mert kétségtelen volt, hogy fel fogja venni az író nevét.
-
Föld hívja Katet? – térítette vissza a nőt a valóságba.
-
Mi? Ja, a nászutat intézi.
-
Tudod már hova mentek?
-
Nem, azt mondta ez az ő dolga. Én törődjek a többivel.
-
Többivel? – lépett be a beszélgetésbe Ryan is.
-
Tudod, meghívók, díszítés, torta, ruha stb. Ezt neked
is tudnod kell Ryan.
-
Nálunk Jannie érdeme volt.
Azzal a beszélgetést lezárták és mindenki visszatért a munkájához.
A napok rohamos gyorsasággal teltek. Rick bánatára, sem Kate sem a koszorúslányok
ruháját nem láthatta. Alexis
ragaszkodott a hagyományokhoz, miszerint az előző este már nem alhatnak együtt.
Így Kate és a lányok, Alexis, Martha, Lily, Jenni és Lanie a hamptoni házba
aludtak, Rick és a fiúk pedig egy közeli szállóban. A lányok tiszteletben
tartották Kate kérését és egy szolid Lánybúcsút szerveztek neki, ami annyiban
ki is merült, hogy az esküvő előtti este iszogattak egy kicsit, és Kate
különböző ajándékokat kapott. Marthatól
kapott valami régit, ami egy hajcsat volt és tökéletesen passzolt a fátyol alá.
Jennietől kölcsön holmit kapott, ami egy harisnyakötő volt. Az új holmiról
Alexis gondoskodott, ami szintén egy harisnyakötő volt. Volt is nevetés, de így
mindkét lábra jutott egy. A Lanietől kapott dobozba egy átlátszó selyem hálóing
volt, hozzá tartozó fehérneművel és egy ugyanannyira átlátszó, apró köntössel.
-
A nászéjszakára – mondta Lanie, mikor Kate szemügyre
vette a ruhadarabot.
-
De hiányzik a kék – szólalt meg Jenni.
-
Tévedtek – jelentette ki Alexis és angyalkára nézett.
-
Ja – pattant fel a kanapéról és Katehez szaladt. –
Tessék.
Egy kis ajándéktasak volt. Kate meghatódva nézett a
kislányra. Az ölébe ültette és együtt nyitották ki a zacskót. Egy apró kék
köves nyaklánc volt benne. A köveken alig volt látható, hogy kék, így a ruhától
sem ütött el, de mégis csak valami kék volt.
-
Van kék is – nevetett boldogan Lily – Én választottam.
Rick legénybúcsúja is kimerült annyiban, hogy a szálló
bárjában sörözgettek egy kicsit, és mindenféle hülye tanáccsal látták el őt.
Pedig igazán nem kellett. Idegesebb volt már most, mint a többi esküvőjén.
Tudta, ez most tényleg egy életre szól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése