Teltek a napok, Kate egyre jobban lett. Már nem akarta eltaszítani
magától a férfit, úgy, mint az elmúlt héten egy-egy sírást követően. A
hátralévő két hétben Castle úgy döntött, kicsit kimozdulnak a városból,
elutaztak Hamptonba. Csak ketten voltak, édes kettesben és Kate ezt nem is
bánta. A napi sétájuk megmaradt, de már nem tört ki keserves zokogásban, ha meglátott
egy kisgyereket. Az első hét végén már hajlandó volt olyan filmet is nézni ahol
gyerekek is voltak. Kate hálás volt azért a férfinak, hogy nem hagyta magára,
és hogy együtt dolgozzák fel a történteket. Sőt a nőben az a bizonyos láng is
újra fellobbant. Már másfél hete voltak a nyaralóban, mikor Kate egy késő
délutáni futás közben eldöntötte, megmutatja a Ricknek, hogy mennyire is szereti.
„Nem lehetek tovább magam alatt, az nekem és Ricknek sem tesz jót. Tovább kell
élnem az életem, és az az íróm mellett van’’ gondolta magába és már be is
kanyarodott a ház elé. Kikapta a füléből a fülhallgatót és besétált a házba.
Túlságosan is nagy csend fogadta. A szürkületben már nehezen látott, fülelt, de
a billentyűk csapkodását sem hallotta, pedig Castle azt mondta, amíg ő fut
addig ír néhány fejezetet.
-
Castle – kiáltotta el magát az előszobába, de
semmi választ nem hallott.
Beljebb sétált és nagyon meglepődött. A nappali ajtótól a
konyháig mécsesekből egy út volt kirakva, más fényforrás nem volt és Kate nem
is akart lámpát gyújtani. A konyhaasztalon rengeteg mécses égett és középen egy
hatalmas rózsacsokor díszelgett, előtte pedig egy levél. Felbontotta és csak
annyi állt benne: „Mert megérdemled, és hogy tudd, szeretlek. Mindig.’’ A nő a
rózsák fölé hajolt, és megszagolta őket. Megfordult és követte a mécsesekből kirakott
utat és csak most vette észre, a kis úton rózsaszirmok voltak elszórva. Az út a
fürdőbe vezetett. Ott is mécsesek voltak mindenhol. A kád majdhogynem tele volt
vízzel, habfürdő is volt benne és Kate ott is a rózsák illatát érezte. A kád
szélén egy újabb levél: „Csak lazulj el’’ Tudta, hogy a férfi a közelben van,
de úgy gondolta nem rontja el a meglepetést. Tehát levetkőzött és nyakig merült
a kád illatos vízben. Tényleg csak lazított és futás után jól is esett. Mikor
már úgy érezte a víz hűvösebb lett, kiszállt. Úgy gondolta nem lesz szüksége a
fürdőköntösére, csak magára tekerte a törölközőt és átlépett a szobába. Castle
az ablak előtt állt, a szobában mindenhol mécsesek és rózsaszirmokkal volt
teliszórva szinte az egész szoba, még az ágyon is volt. Nem is értette, hogy
tudta ezt a férfi alig másfél óra alatt összehozni, de nem is igazán érdekelte,
csak a végeredmény és a férfi, aki a kirakott út végé állt. A tekintetük
összekapcsolódott. Castle látta azt a hatást érte el, amit akart. Kate elindult
a férfi felé és ő is ugyanígy tett. A ágy előtt érték el egymást.
-
Köszönöm, de miért? – suttogta Kate.
-
Mert megérdemled – suttogott vissza Rick.
-
Szeretlek – Kate ezen válaszán a férfinak
akkorát dobbant a szíve, hogy ha nem tudná, hogy lehetetlen azt hinné a nő is
hallotta. Mióta Beckett magához tért, még egyszer sem mondta ki neki az sz
betűs szót.
-
Én is szeretlek.
A következő pillanatban már nem a szavak voltak a hangsúlyosak,
hanem a tettek. Rick a derekánál fogva magához húzta a lányt és szenvedélyesen
megcsókolta. Már nagyon hiányzott neki a nő és ezt a teste a nő tudomására is
hozta. Kate belemosolygott a csókba, ahogy érezte a férfi reakcióját. Két csók
között lehámozta a férfiről a felsőjét, de amint tovább tudott volna jutni, Rick
már az ágyra is rántotta és a törölköző is lekerült róla. Élvezte Rick minden
egyes érintését, csókját, ahogy bejárta az egész testét. Rá kellett jönnie,
nagyon hiányzott neki a férfi. Castle hatalmas vágyat ébresztett a nőben. Kate
sem tétlenkedett tovább, rekordidő alatt szabadította mega férfit minden rajta
lévő ruhadarabtól. Tovább kényeztették egymást, s mikor már nem volt megállás együtt
haladtak a gyönyör felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése